Piaci kockázatok:

• Ingatlankockázat: Az ingatlanok vételárának megtérülési ideje viszonylag hosszú, továbbá az ingatlanbefektetések kockázata sem elhanyagolható, mivel az ingatlanok fejlesztése, hasznosítása, illetve értékesítése időről-időre – a piaci viszonyok változásától függően – nehézségekbe ütközhet. Az ingatlanpiacon realizálható hozam ezért nem feltétlenül egyezik meg az alternatív befektetési eszközökön elérhető hozamok alakulásával. Az ingatlanbefektetések elindítása és fenntartása kapcsán nem hagyhatók figyelmen kívül az ingatlanok tulajdonlásával, üzemeltetésével, műszaki állapotával, fejlesztésével, illetve az értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos kockázatok sem.
• Árukockázat:  A nyersanyagok ára nem csak a kedvezőtlen makrogazdasági, felhasználó iparági, kitermelési, tőkepiaci események, hanem különböző természeti, időjárási folyamatok hatására is jelentősen csökkenhet, így a nyersanyagokba fektető eszközalapok értéke csökkenhet.
• Inflációs kockázat: Az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok aktuális piaci értékét a mindenkori kamatszint alapvetően befolyásolja. Mivel a mindenkori kamatszintre erős hatással vannak az inflációs várakozások, ezért az infláció alakulása a kamatszinten keresztül befolyásolhatja az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok értékét, így az eszközalap hozamát is.
• Kamatkockázat: A mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó értékpapírok értékét. A kamatszint emelkedése a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére.
• Részvénypiaci kockázat: A részvénypiacokat esetenként, főleg rövid távon nagy mértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek az árfolyamok csökkenése esetén az eszközalap értékét is mérséklik. A részvényeken hoszszabb távon a biztonságosabb eszközöknél magasabb hozam érhető el, azonban rövidebb távon számolni kell az árfolyamok esésével is, amely negatívan befolyásolja az eszközalap értékét.
• Devizaárfolyam kockázat: Az eltérő devizanemben meghatározott befektetési jegy sorozatok és a lehetséges portfólió elemek esetlegesen eltérő devizaneméből eredő kockázatok kedvezően és kedvezőtlenül is befolyásolhatják a befektetések értékét.
• Likviditási kockázat: A piaci szereplők kockázatviselési hajlandóságának változása jelentősen csökkentheti a tőkepiaci instrumentumok likviditását, oly mértékben, hogy még a normális üzletmenet mellett likvid eszközök is illikviddé válhatnak. Az illikviditásnak köszönhetően az egyes eszközök értékelése nehézkessé válhat; értékesítésük csak az értékelési ár alatt lehetséges, vagy vásárlásuk jelentős kereskedési költséggel járhat.
• Származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat: Bár az eszközalapok kizárólag a hozammaximalizálás, illetve a kockázat mérséklése érdekében köthetnek származtatott ügyleteket, azok jellegüknél fogva magasabb kockázatot hordoznak magukban. Ezek a kockázatok megfelelő befektetési technikával minimalizálhatók, de teljes egészében nem szűrhetők ki.

Nem piaci kockázatok:

• Politikai kockázat: Az eszközalap által megcélzott országok mindenkori politikai helyzete befolyásolja az eszközalap teljesítményét. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, amelyek kedvezőtlenül érintik az adott ország gazdaságának szereplőit, így az általuk kibocsátott értékpapírok értékét is csökkenthetik. 
• Gazdasági kockázat: Az eszközalap által megcélzott országok gazdasági helyzete (például növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyam-politikája, költségvetésének helyzete, kamatszintje) az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékét befolyásolhatja, így akár kedvezőtlenül is érintheti. 
• Partnerkockázat: Az üzletkötési partnerek pénzügyi helyzetében bekövetkező jelentős negatív irányú változás révén előfordulhat, hogy nem tudják teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeiket, ami az alapnak veszteséget okozhat. 
• Értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos kockázat: Az eszközalapban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük. Mindez kedvezőtlenül befolyásolhatja az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát is. 
• Adószabályok változásának kockázata: A befektetési egységhez kötött életbiztosításokra, illetve a befektetési eszközalapokra vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak, így számolni kell az adópolitikai változások lehetőségével. 
• Koncentrációs kockázat: A kevés számú egyedi instrumentumot tartalmazó eszközalap esetében az egyes befektetési eszközök árfolyamának változása nagyobb hatást gyakorol az eszközalap értékére, azaz a koncentrációs kockázat megemelkedik. A kockázat mérsékelhető a befektetési eszközök számának növelésével. Hasonló kockázatot jelent, ha az eszközalap befektetései egy kisebb földrajzi régióra, illetve az iparágak szűkebb körére koncentrálódnak. Ez a régió, illetve iparág-specifikus eszközalapoknál a befektetési politikában is megjelenő, szándékos befektetési irányt is jelenthet, ebben az esetben a koncentrációs kockázat felvállalása az eszközalap célja.
• Letétkezelő kockázata: Az alap portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A letétkezelői kockázat annak kockázata, hogy a megőrzésre átadott eszközök a letétkezelő vagy az alletétkezelő fizetésképtelensége, mulasztása vagy csalása következtében elvesznek.
• Működési kockázat: Az alapkezelő tevékenységét a befektetési alapkezelőkre vonatkozó törvényi előírások alapján végzi, és az adott jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettségű és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező munkavállalókat alkalmaz. Emellett fennállnak a munkatársakkal kapcsolatos személyes kockázatok. Az alapkezelő rendelkezik a szükséges tárgyi, technikai feltételekkel, viszont az ezekben esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen változások kihathatnak a kezelt alap eredményességére is.