BEFEKTETÉSI POLITIKA

A BEFEKTETÉSI POLITIKA ÁLTALÁNOS, MINDEN ESZKÖZALAPRA VONATKOZÓ SZABÁLYAI

Az eszközalapok típusa, futamideje

A biztosító által létrehozott eszközalapok nyíltvégű, nyilvános eszközalapok, futamidejük a biztosító nyilvántartási rendszereiben történő nyilvántartásba vételüktől határozatlan ideig tart. Az eszközalapok kezelője minden esetben a biztosító.

Az eszközalapokat érintő befektetési korlátok 

A biztosító az általa kínált unit-linked eszközalapok befektetési politikájának kialakításakor minden esetben a számára irányadó jogszabályban rögzített befektetési szabályok szerint jár el. A biztosító a jogszabályi megfelelőség biztosítása mellett saját hatáskörében, az eszközalapok típusának megfelelően alakítja ki a befektetési szabályokat. Az egyes eszközalapokba kerülő értékpapírok kiválasztásával – az eszközalapok portfóliókezelésével – a biztosító portfólió-kezelési szerződés keretében külső partnereket is megbízhat.

A biztosító az elérhető hozam maximalizálása és az eszközalap hatékony működése érdekében fenntartja a jogot a mögöttes befektetési eszközök változtatására. 

A biztosító által kezelt eszközalapok az egyes eszközalapok ismertetésénél megjelölt olyan befektetési alapokba is fektethetnek, amelyek esetében a befektetési jegyek mögött összetett befektetési konstrukció áll.

Az ügyletkötésekre vonatkozóan az eszközalapoknál értékpapír kölcsönzésre, visszavásárlási megállapodások kötésére, fedezeti és arbitrázs üzletek kötésére nem kerülhet sor.

Az eszközalapokat érintő kockázatok

Az egyes eszközalapok kockázata az adott eszközalap befektetései által lefedett eszközcsoportok, illetve a befektetési és működési környezet kockázatára terjed ki. Az egyes eszközalapok eltérő sajátosságaikból adódóan más-más kockázati tényezőknek vannak kitéve. Az eszközalapokat érintő kockázatokat minden esetben az ügyfél viseli.

Piaci kockázatok:

  • Ingatlankockázat: Az ingatlanok vételárának megtérülési ideje viszonylag hosszú, továbbá az ingatlanbefektetések kockázata sem elhanyagolható, mivel az ingatlanok fejlesztése, hasznosítása, illetve értékesítése időről-időre – a piaci viszonyok változásától függően – nehézségekbe ütközhet. Az ingatlanpiacon realizálható hozam ezért nem feltétlenül egyezik meg az alternatív befektetési eszközökön elérhető hozamok alakulásával. Az ingatlanbefektetések elindítása és fenntartása kapcsán nem hagyhatók figyelmen kívül az ingatlanok tulajdonlásával, üzemeltetésével, műszaki állapotával, fejlesztésével, illetve az értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos kockázatok sem.
  • Árukockázat:  A nyersanyagok ára nem csak a kedvezőtlen makrogazdasági, felhasználó iparági, kitermelési, tőkepiaci események, hanem különböző természeti, időjárási folyamatok hatására is jelentősen csökkenhet, így a nyersanyagokba fektető eszközalapok értéke csökkenhet.
  • Inflációs kockázat: Az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok aktuális piaci értékét a mindenkori kamatszint alapvetően befolyásolja. Mivel a mindenkori kamatszintre erős hatással vannak az inflációs várakozások, ezért az infláció alakulása a kamatszinten keresztül befolyásolhatja az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok értékét, így az eszközalap hozamát is.
  • Kamatkockázat: A mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó értékpapírok értékét. A kamatszint emelkedése a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére.
  • Részvénypiaci kockázat: A részvénypiacokat esetenként, főleg rövid távon nagy mértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek az árfolyamok csökkenése esetén az eszközalap értékét is mérséklik. A részvényeken hoszszabb távon a biztonságosabb eszközöknél magasabb hozam érhető el, azonban rövidebb távon számolni kell az árfolyamok esésével is, amely negatívan befolyásolja az eszközalap értékét.
  • Devizaárfolyam kockázat: Az eltérő devizanemben meghatározott befektetési jegy sorozatok és a lehetséges portfólió elemek esetlegesen eltérő devizaneméből eredő kockázatok kedvezően és kedvezőtlenül is befolyásolhatják a befektetések értékét.
  • Likviditási kockázat: A piaci szereplők kockázatviselési hajlandóságának változása jelentősen csökkentheti a tőkepiaci instrumentumok likviditását, oly mértékben, hogy még a normális üzletmenet mellett likvid eszközök is illikviddé válhatnak. Az illikviditásnak köszönhetően az egyes eszközök értékelése nehézkessé válhat; értékesítésük csak az értékelési ár alatt lehetséges, vagy vásárlásuk jelentős kereskedési költséggel járhat.
  • Származtatott termékekkel kapcsolatos kockázat: Bár az eszközalapok kizárólag a hozammaximalizálás, illetve a kockázat mérséklése érdekében köthetnek származtatott ügyleteket, azok jellegüknél fogva magasabb kockázatot hordoznak magukban. Ezek a kockázatok megfelelő befektetési technikával minimalizálhatók, de teljes egészében nem szűrhetők ki.

Nem piaci kockázatok:

  • Politikai kockázat: Az eszközalap által megcélzott országok mindenkori politikai helyzete befolyásolja az eszközalap teljesítményét. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, amelyek kedvezőtlenül érintik az adott ország gazdaságának szereplőit, így az általuk kibocsátott értékpapírok értékét is csökkenthetik. 
  • Gazdasági kockázat: Az eszközalap által megcélzott országok gazdasági helyzete (például növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyam-politikája, költségvetésének helyzete, kamatszintje) az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékét befolyásolhatja, így akár kedvezőtlenül is érintheti. 
  • Partnerkockázat: Az üzletkötési partnerek pénzügyi helyzetében bekövetkező jelentős negatív irányú változás révén előfordulhat, hogy nem tudják teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeiket, ami az alapnak veszteséget okozhat. 
  • Értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos kockázat: Az eszközalapban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük. Mindez kedvezőtlenül befolyásolhatja az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát is. 
  • Adószabályok változásának kockázata: A befektetési egységhez kötött életbiztosításokra, illetve a befektetési eszközalapokra vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak, így számolni kell az adópolitikai változások lehetőségével. 
  • Koncentrációs kockázat: A kevés számú egyedi instrumentumot tartalmazó eszközalap esetében az egyes befektetési eszközök árfolyamának változása nagyobb hatást gyakorol az eszközalap értékére, azaz a koncentrációs kockázat megemelkedik. A kockázat mérsékelhető a befektetési eszközök számának növelésével. Hasonló kockázatot jelent, ha az eszközalap befektetései egy kisebb földrajzi régióra, illetve az iparágak szűkebb körére koncentrálódnak. Ez a régió, illetve iparág-specifikus eszközalapoknál a befektetési politikában is megjelenő, szándékos befektetési irányt is jelenthet, ebben az esetben a koncentrációs kockázat felvállalása az eszközalap célja.
  • Letétkezelő kockázata: Az alap portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A letétkezelői kockázat annak kockázata, hogy a megőrzésre átadott eszközök a letétkezelő vagy az alletétkezelő fizetésképtelensége, mulasztása vagy csalása következtében elvesznek.
  • Működési kockázat: Az alapkezelő tevékenységét a befektetési alapkezelőkre vonatkozó törvényi előírások alapján végzi, és az adott jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettségű és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező munkavállalókat alkalmaz. Emellett fennállnak a munkatársakkal kapcsolatos személyes kockázatok. Az alapkezelő rendelkezik a szükséges tárgyi, technikai feltételekkel, viszont az ezekben esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen változások kihathatnak a kezelt alap eredményességére is.

A biztosító az eszközalapokat kockázati kitettségüknek megfelelően hét fokozatú skála alapján sorolja be, ahol a skála legkisebb értéke a legalacsonyabb várható hozamot és kockázatot, míg a legnagyobb értéke a legmagasabb várható hozamot és kockázatot jeleníti meg.

Az egyes eszközalapokat érintő főbb kockázati tényezők az egyes eszközalapokra vonatkozó befektetési politikában kerülnek bemutatásra. Az eszközalapok árfolyamára ható kockázati tényezők az eszközalapok árfolyamát jelentősen befolyásolják. Múltbeli statisztikai adatok alapján a magas kockázatú részvénybefektetések hosszú távon magasabb hozamot érhetnek el, mint azonos időszak alatt az alacsonyabb kockázatú kötvénybefektetések, ezért a biztosító az egyes eszközalapok bemutatásánál feltünteti a javasolt befektetési időtávot.

Az eszközalapokba befektetett biztosítási díjakra a biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nem vállal.

Az eszközalap, illetve a benne lévő befektetési instrumentumok múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőre nézve. A jövőbeli hozamok nem ismertek, azokra a biztosító garanciát nem vállal.

Hozamszámítás

A hozamszámítást a biztosító a Felügyelet 13/2012. számú ajánlásában foglalt javaslatok alapján végzi.

Annak érdekében, hogy kellemesebbé tegyük az Ön számára online felületünk látogatását, honlapunk „sütiket“  alkalmaz.  A webhely használatával Ön egyetért azzal, hogy számítógépén sütik kerüljenek elmentésre. Többet a sütikről ITT.